ZÖLD JUHAR

(Acer negundo)

Észak-Amerikából származik, folyóparti és mocsári élőhelyein széles körben elterjedt, Magyarországra a 17. században került homoki, sziki és ártéri erdősítésre. A zöld juhar zöld elnevezése onnan ered, hogy egyéves ágai még zöld színűek. Levele jelentősen eltér a többi juharétól, leginkább a kőriséhez hasonlítható, ezért kapta a kőrislevelű elnevezést is, termésének alakja azonban egyértelműen jelzi, hogy a növény a szappanfafélékhez tartozik. Inváziós faj, ma már Magyarországon is az agresszíven terjedő, különösen nagy kárt okozó inváziós fajok között tartják számon főleg a Tisza mentén.

Szabálytalan alakú fa. Magassága többnyire 12-15 méter. Sudaras koronát fejleszt, de ha sérülés éri, tőből újra sarjad, és többtörzsű bokorfává fejlődik. Törzsének átmérője 30-60, kérge fiatalon zöld, majd sárgásbarna, sima, majd sötétebb és barázdált, idősebb korában hosszant árkolt, repedezett. Fája lágy, jól faragható, évgyűrűi elmosódottak. Ágai merevek, a vékony ágakat könnyen letöri a vihar. A juharok nagy többségétől eltérően a zöld juhar keresztben átellenesen álló levelei összetettek. A 3-7 darabból álló, páratlanul szárnyasan összetett, 15-38 cm hosszú világoszöld levélkék durván fogasak vagy karéjosak, ősszel sárgára színeződnek. A levél színe világoszöld, fonákja szürkészöld és általában kopasz, ritkábban pelyhesen szőrös. Virágai váltivarúak. porzós és termős virága is halványzöld, de a portokok nálunk gyakran pirosak. A négy porzóból álló porzós virágok hosszú kocsányai vörösek vagy sárgák, virágtakarójuk lila. A virágtakaró levelek erősen csökevényesek. A porzós virágok laza bugában állnak, a termősek külön-külön fürtvirágzatokba rendeződnek. Ikerlependék típusú termésének szárnyai hegyesszöget zárnak be, sarlósan összehajlanak, a magot tartalmazó rész hosszúkás, bordázott. A résztermések mintegy 4 cm hosszúak, egymagvúak. 

Mivel a szennyezett levegőt jól tűri, városi útsor- és parkfának ültetik - hazai területe mintegy 1600 ha

Forrás