PÉZSMAPOCOK
I(Ondatra zibethicus)
Fotók: By USFWS Mountain-Prairie, CC BY 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=46837864; https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=46837915; By Stefan Ertl , CC BY-SA3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=22757775; By Hannes Grobe CC BY 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=10217216; By MONGO, Public Domain,https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=3082641
Eredeti élőhelye Észak-Amerika, de sok állat elszabadult az Európában és Oroszország ázsiai részén létrehozott prémfarmokról. Magyar-országon az első példányt 1915-ben lőtték, azóta az egész országban elterjedt.
Az állat testének hossza 25-36 centiméter, farkán nincs szőr, oldalról valamelyest lapított, pikkelyes és majdnem olyan hosszú, mint a teste. Testtömege 900-1800 gramm. Bundája szürkés-barna, vöröses árnyalattal, hasi része világosabb. Erős koronaszőrei miatt kócosnak tűnik bundája. Hátulsó lábán az ujjak között kis úszóhártyát visel. Ha úszik, teste kiemelkedik a vízből, erőteljes farkát közben ide-oda mozgatja. A pézsmapocok szárazon esetlennek tűnik, de elülső lábát nagyon ügyesen használja táplálkozás közben. A pézsmapocok nappal és éjszaka egyaránt tevékeny, de ahol erősen üldözik, csak a sötétség beállta után mozog. Nem alszik téli álmot, de a hideg évszakban hosszú pihenőre visszavonul a parti töltésbe épített várába. Az állatok egymáshoz közel élnek föld alatti odúikban, ezeken belül pedig családi csoportokra oszlanak. A pézsmapocok a töltések mentén a sekély vizekben építi odúját. Ehhez kákát, sást és nádat harap le és halmoz fel, általában víz alatti kijáratokat is épít. A fészek télen meleg. Ha kevés az élelem, egyszerűen a belső falakból falatozik, és tavasszal kijavítja a károkat. Nyáron pedig a lakóvár tetején napozik. Tápláléka szinte kizárólag vízinövények; esetleg kagylók, békák és halak. Különösen a nagy tavikagylók és festőkagylók játszanak döntő szerepet a tél átvészelésében. A pézsmapockok lebuknak értük az aljzatra, majd alkalmas helyre viszik és ott megeszik őket. A vékony héjú tavikagylót egy oldalirányú harapással elég könnyen fel tudják nyitni. A vastagabb héjú festőkagylót egy időre kiteszik a partra, és megvárják, amíg a kagyló maga nyitja ki a héját.
A pézsmapocok 1-2 évig él. Az ivarérettséget általában csak egy évvel a születés éve után éri el. A párzási időszak északon március-szeptember között van, míg délen a téli hónapokban van. A nőstény évente többször is ellik. A fiataloknak az öregek határozott territóriumtartása miatt, az elválasztás után azonnal el kell vándorolniuk, és saját területet kell keresniük.