ŐSZAPÓ

Csaknem egész Európában, valamint Ázsia nagy részén megtalálható. Erdőkben, bokrosokban, árterekben, parkokban, lakott területeken egyaránt találkozhatunk vele. A teljesen fátlan, nagy kiterjedésű pusztákat és mezőgazdasági területeket elkerüli. Magyarországon rendszeres, gyakori fészkelő. Az Alföld délkeleti részén viszonylag ritka, egyébként mindenhol meglehetősen gyakori.  Társas madár, a fiókák kirepülését követően mindig csapatban mozog. Tavasztól rovarokkal, pókokkal táplálkozik, ősztől pedig fokozatosan áttér a növényi táplálékra. Állandó madár, télen alkalmilag az etetők közelében is feltűnik.

A fajra a 14 centiméteres átlagos testhossz jellemző. Szárnyának fesztávolsága 16-19 centiméter, testének tömege 7-10 gramm. A nemek egyformák. Meglehetősen feltűnő, fehér-fekete madár kis rózsaszín beütéssel, bár az egyes alfajok igen eltérőek. Csak az Észak- és Kelet-Európát benépesítő törzsváltozat alapszíne tiszta fehér, a délibb őszapók egyre szürkébbek. Kétféle hívóhangja van, ezekből áll össze ritkán hallható éneke is: a pergő "tszirrup" és a lágy "tupp". 

Évente csak egyszer költ, de annak meghiúsulása esetén pótköltéssel próbálkozik. Eldugott helyen, dús növényzetű erdőkben ágvillák, indák közt, iszalagon, bokrokban építi meg ovális fészkét, amely teljesen zárt, csak egy kis, tollakkal fedett nyílás vezet felülről a belsejébe. A párok közösen építik a fészket, melyhez mohát, zuzmót, pókfonalat, birkagyapjút, valamint tollakat használnak fel. A tojó márciusban 9-11 tojást rak, amelyek 12-13 napos kotlás után kelnek ki. A csupaszon és vakon születő fiókákat mindkét szülő táplálja, és azok 18-19 napos korukban repülnek ki. Ha a költés többször is meghiúsul, akkor a párok besegítenek más, közelben található őszapópár fiókáik felnevelésébe. 

Magyarországon eszmei értéke 10.000,- forint. 

Forrás, Forrás

Fotók: 1. kép: CC BY-SA 3.0, 2. kép: Airwolfhound, CC BY-SA 2.0, 3. kép:  Bohuš Číčel, CC BY-SA 3.0, 4. kép: Rob Hille, CC BY-SA 3.0,