ÓRIÁS SZITAKÖTŐ

Fotók: By Christian Fischer, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=15526945, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=210257, By Didier Descouens, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=41477016, 

Az óriás szitakötő széles körben elterjedt Európában, az növényzettel benőtt tócsákat, tavakat kedveli, a folyóvizeket kerüli. Különösen érzékeny a vízszennyeződésekre: fennmaradásának feltétele, hogy a tavak és pocsolyák ne szennyeződjenek. Újabban a természetes tavakhoz hasonlító kerti tavaknál is fellelhető.

A felnőtt szitakötő hossza 60-80 milliméter. Szárnyfesztávolsága 100-120 milliméter. A hím potroha égszínkék, hosszanti fekete csíkkal; a feje zöld. A nőstény potroha zöldeskék, széles barna rajzolattal. Szárnyaik tónusa enyhén barnás vagy sárgás. A lárva hossza 50 milliméter. Meghosszabbodott, fogóként szolgáló szájszervét előretolja, hogy zsákmányt fogjon.

Az óriás szitakötő magányos lény. A hímek territoriálisak, és sokszor halálig verekednek egy területért. Reggel előbb fel kell melegednie ahhoz, hogy tudjon repülni. A felnőtt állatok repülő rovarokkal táplálkoznak, a lárvák gerinctelenekkel és ebihalakkal. Az egy-két évig tartó lárvaállapot után (egyes lárvák egyszer, mások kétszer telelnek át) a felnőtt szitakötő mintegy 4 hetet él. Repülési ideje júniustól augusztus végéig tart.

Párosodáskor a hím potrohvégével feje hátsó részénél ragadja meg a nőstényt. Ekkor a nőstény potrohát a hím párzószervéhez hajlítja. Előfordul, hogy a párzás alatt "tandemként" repülnek. A krémszínű petéket a nőstény növények száraiba rakja, ahol azok 3-4 hét múlva kelnek ki.

Forrás