NAGY CSALÁN
(Urtica dioica)
Fotók: By kallerna, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=12598660, By Peacemaker, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=36256876, By Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=39801730
Egész Európában elterjedt, Magyarországon mindenütt közönséges. Üde, nedves erdők, vágások, szurdokerdők, gyomtársulások, mocsarak lakója. Kedveli a nitrogénben gazdag talajokat is, ideális számára például az ültetett akácos.
Magas termetű (kb. 50-150 cm magas), csalánszőrökkel borított, szögletes hajtású, indás évelő növény. Minden szervén megtalálható csalánszőrök, érintése fájdalmas, égető, viszkető érzést okoz, apró kiütésekkel. Ennek oka, hogy a csalánszőrök hangyasavat tartalmaznak. A csalánszőrrel a bőrszövet alá kerül a hangyasav, mely maró hatású, szúrós szagú, színtelen folyadék. Függőleges gyöktörzse szerteágazó gyökérben folytatódik, melyhez oldalra messze kúszó tarackokat is hajt. A levelek szíves-tojásdadok vagy lándzsásak, hosszan hegyesedők, durván fűrészes szélűek. A szár csoportosan nő, felálló vagy felemelkedő, üreges, négyszögletű. A porzós virágok lecsüngő füzéreket, a termősek kis csomókat alkotnak. A növény kétlaki, a porzós és a termős virágok külön-külön egyedeken fejlődnek. Termése a makkocska, mely fénytelen szürke színű tojásdad és oldalról lapított alakú.
Fontos gyógynövény és tápnövénye számos hazai lepkefajunknak. Régebben a növény friss hajtásával ütögették a reumásokat. Teáját évszázadok óta fogyasztják ízületi betegségek ellen. Erősítő, vizelethajtó, vértisztító, tejelválasztást serkentő teakeverékek alkotórésze. Gyökerének alkoholos kivonatát samponokba, tonikokba, egyéb hajápoló termékekbe teszik hajhullást csökkentő, hajerősítő hatása miatt.