LIGETI SZŐLŐ
(Vitis silvestris)
Több szőlőfaj is él vadon. A ligeti szőlő őshonos, a bortermő szőlő őse, ártéri ligeterdőkben fordul elő. Ritka faj, az Észak-Amerikából behozott fajok elnyomják. Védett, eszmei értéke 10 000 forint.
Hosszú, kapaszkodó hajtásaival magasra felkúszik a fákon, cserjéken, a kapaszkodást kacsok vagy tapadókorongok segítik elő. A ligeti szőlőnek három karéjú (szív kerületű) fűrészes szélű, hosszú nyelű levelei vannak, melyek átellenes állásúak. Sárgás vagy fehér virágai vannak, amelyekből laza szerkezetû fürtjei általában szeptemberben vagy októberben érnek. Bogyói aprók, gömbölydedek vagy kissé hosszúkás alakúak, a bogyóhéja kék, ill. fekete színû. Termése színanyagban gazdag, magas savtartalmú, de lében szegény. Magja kicsi, kerekded, csõre alig 1 mm-es, köldöke a háti oldal közepén helyezkedik el.
Magyarországon az 1800-as évek végén jelent meg a filoxéra, vagyis szőlőgyökér-tetű. A betegségnek az ültetvények nagy része áldozatul esett. Pótlásukra Észak-Amerikából hoztak be szőlőfajokat, melyek ugyan jobban ellenálltak a betegségnek, viszont kiszorították az olyan őshonos fajokat, mint a ligeti szőlő.
