LEPKETAPLÓ
(Trametes versicolor)
Félkör alakú, nagy telepekben tenyésző taplófaj. Szinte minden fafajtán megél, egész évben terem, nagyon gyakori. Főként még élő fák ágain érzi jól magát de akár a holtfán is megél. A kalapok rendszerint csoportosan, egymás mellett vagy felett, olykor körben összenőve, rozettát alkotva, zsindelyszerűen helyezkednek el. A rendkívül változatos színezetű lepketapló elsősorban lombhullató fákon, úgynevezett fehér korhadást okozva élősködik, ritkábban azonban tűlevelűeken is megjelenik.
Felülete szőrös, hullámos, széle fehér, a termőtest többi része lehet feketés, barnás, kékes, szürkés, zöldes, de mindig legalább négyszínű zóna van. A széle enyhén hullámos mindig világosabb mint a belső részek. Termőtestei tönk nélkül nőnek rá a faanyagra. Az eleinte fehér, később halványsárgára színeződő termőréteg pórusai szűkek, kerekdedek vagy kissé szögletesek. Fiatalon fehéres, később sárgás húsa egyenletesen vékony, szívós, különösebb íz és szag nélküli, idősebb korban fásodó. Több hasonló taplófaj is létezik hazánkban, azonban más, mérgező fajjal nem téveszthető össze.
Étkezési szempontból nincs jelentősége, de gyógygombaként tartják számon. Évezredek óta gyógyászati céllal hasznosítják a Távol-Keleten, de újabban Európában is egyre népszerűbb a természetes gyógymódokat előnyben részesítők körében. Kutatások szerint erősíti az immunrendszert, vírusölő és tumorgátló hatása van. Kutatók megállapították, hogy javítja a természetes ölő sejtek azon képességét, hogy megtámadják a rákos sejteket.
