KAVICSCSIGA
(Lithoglyphus naticoides)
A kavicscsiga Délkelet- és Közép-Európa folyóiban él. Magyarországon a Dunából, Tiszából, Tisza-tóból, Rábából, Bodrogból, Galgából és a Balatonból ismert. A nagyobb folyók, vagy tavak mélyebb részein a homokos, köves aljzatot kedveli. A magas vízhőmérsékletet nehezen viseli el. Kovamoszatokkal, algákkal, szerves törmelékkel táplálkozik.
A csigaház 7-12 mm magas, 7-10 mm széles. Négy kanyarulatból áll, de a ház döntő részét a kiszélesedő utolsó kanyarulat alkotja. A gömbölyded, vastag héjú ház kavicsra emlékeztet, ellenáll a gyorsan áramló víz és a görgeteg koptató hatásának. Színe világosszürkétől a zöldessárgán át változhat. A házba visszahúzódó csiga szájfedővel zárja le a bejáratot, lába széles, szemei a hosszú tapogatók tövében ülnek.
Szaporodási időszaka márciustól júniusig tart, petéit fajtársai házára rakja le. Élettartama 13-17 hónap.