HERMELIN
(Mustela erminea)
Fotók: By soumyajit nandy from Kolkata,, CC BY-SA 2.0,https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=35106132; By Kurt Bauschardt, CC BY SA 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=38322649; By 4028mdk09, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=9411312; By Tony Wood , CC BY-SA 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=22674608; By Steven Hintderivative, CC BY-SA3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=14519034
Ázsia, Európa és Észak-Amerika tundráin és a mérsékelt övi erdőségeiben él, Magyarországon ritka, védett, eszmei értéke jelenleg 50000 forint.
Általában a nedves élőhelyeket kedveli. Leginkább a nyílt területek, így a mezők, rétek, folyó- és tópartok lakója. Előfordul szántóföldeken is, ahol mindig sok rágcsálóra számíthat. Elsősorban kisebb rágcsálókat, madarakat fogyaszt, jobb híján a rovarokra, lárvákra, vagy akár a dögevésre is ráfanyalodhat. Technikás, ügyes vadász. Gyorsaságának köszönhetően nála nagyobb állatokat is zsákmányolhat.
Teste igen karcsú és nyúlánk. Fejének és törzsének hossza élőhelyétől és nemtől függ: Európában kisebbek, mint Észak-Amerikában. A hímek akár kétszer akkorák is lehetnek, mint a nőstények.
Közeli rokonához, a menyéthez hasonlóan a hermelin is ért hozzá, hogy kényelmessé tegye tanyáját. Földi lyukakban, vakond- és hörcsögtanyákon, sziklahasadékokban, falrepedésekben, kőrakások alatt, fák odvában, lakatlan épületekben és száz más efféle búvóhelyen üti fel tanyáját.
A nappalt rendszerint átalussza, és alkonyatkor indul portyára, de ha éhes, fényes nappal, az emberek szeme láttára is vadászik. Napszállta felé nagyon élénk és virgonc, és először tanyája környékét kutatja át. Gyors, jellegzetesen elnyújtott ugrásokkal szalad, közben felágaskodik és figyel. Könnyeden fut és ugrik, kitűnően kúszik, és szükség esetén széles folyókat is gyorsan és biztosan úszik át.
Téli vedlése novemberben vagy decemberben kezdődik; ilyenkor az állat fekete farokhegyét leszámítva hófehér színt ölt. A fehér téli bunda először a hermelin hasán, nyakán és farka alatt kezd növekedni. Nyáron a háta gesztenyebarna; hasa és melle fehér, farka hegye fekete. Az Alpoktól délre a hermelinek nem cserélik fehérre barna bundájukat. Természetes ellenségei főként a baglyok, rókák, macskák - valamint az ember, aki értékes bundája miatt csapdázással ritkítja számát.
Természetes életkörülmények között másfél-két évig él - a hímek valamivel rövidebb életűek, mint a nőstények. Az ivarérettséget a nőstény 6-7 hónaposan, a hím egy évesen éri el. Párzási időszaka május közepétől augusztus közepéig tart, de a csíra nyugalmi állapota miatt az embriók csak tél végén kezdenek fejlődni. A nőstény 4-5 kölyköt hoz a világra. Az újszülöttek bundája fehér, a szemük zárt. Több hétig együtt maradnak anyjukkal, aki vadászni tanítja őket, az ivarérés után a hím utódok új vadászterületet keresnek, a nőstények viszont egyes esetekben anyjuk territóriumán maradnak.