HEGYI FAKUSZ

(Certhia familiaris)

Európa és Ázsia területén honos. Magyarországon állandó és rendszeres fészkelő. A természetes élőhelye elsősorban a hegyvidékek öreg tű- és lomblevelű erdői. Költőhelyén állandó, de kóborol. Szinte kizárólag a fák törzsén mozog. Táplálékát is ott szerzi, ami apró rovarokból - pattanóbogarak, hangyák, levélbogarak, poloskák - és pókokból áll. A szintén kéregrepedésekben keresgélő csúszkával ügyesen felosztják "vadászterületüket": míg a csuszka fentről lefelé haladva nézi végig a törzset, addig a fakusz pont fordítva, lentről felfelé. Parányi, ökörszemhez hasonló méretüknek, hosszú, vékony, hajlott csőrüknek köszönhetően olyan résekbe is képesek benyúlni, ahova a harkályok, küllők, a csuszka és a cinegék nem. Ez teszi lehetővé számukra, hogy a táplálékért folyatott versengés nélkül éljenek együtt a több mint egytucatnyi, rendszeresen vagy alkalmilag a kérgen táplálkozó madárfajjal.  

Kontinensünk legkisebb temetű madarai közé tartoznak, a kifejlett egyedek súlya gyakran a 10 grammot sem éri el. Testhossza 12-13 centiméter, szárnyfesztávolsága 17-21 centiméter. Vékony, lefelé hajló csőre van. Tollazata alfajtól függően a szürkétől a vörhenyesbarnáig terjed. Faroktollai erősek, melyek a fa törzsén való támaszkodásnál segítik. A hegyi fakusz és a rövidkarmú fakusz a megszólalásig hasonlít egymáshoz, olyannyira, hogy gyűrűzéskor a kézben tartott egyedek megkülönböztetése sem mindig egyértelmű a külső bélyegek alapján. Ráadásul a két faj hibridizál is, és a vegyes párok utódai mindkét faj bélyegeit, illetve ezek köztes állapotát is hordozzák. Álcázómintás tollazatuk miatt megpillantásuk "szemből" (ami esetükben a kérgen kúszó életmód okán hátulrólt jelent) szinte lehetetlen, világos alsótestük oldalról viszont feltűnő, olyan, mintha egy "világító" fehér folt mozogna a többnyire sötét fatörzsön.

Évente kétszer költ. A hím énekel, a tojó fészket épít. Szűk fészkét a fák törzsén lévő repedésekbe, vagy a fakéreg alá építi. A fészek általában alacsonyan, 1 méter alatt helyezkedik el. A fészekalj nagysága igen változó lehet, általában 4-10 tojást rak, melyeken 14-15 napig kotlik. A fiókákat még 15-16 napig gondozza.

Magyarországon védett, eszmei értéke 25 000 forint. 

Forrás, Forrás

Fotók: 1. kép: Antonios Tsaknakis, CC BY-SA 4.0, 2. kép: , 3. kép: Notafly, CC BY-SA 3.0