HÁZIMÉH

Fotók: ByIvar Leidus, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=50535031, ByFir0002, GFDL 1.2, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=1612439, By Emmanuelhammel, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=3493714, By Marcobeltrametti, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=38085389, 

Feltételezések szerint a háziméh eredetileg Indiából származik. Ma már a mérsékelt- és trópusi égövben világszerte elterjedt. A tudomány jelenlegi állása szerint az első méhfélék 100 millió évvel ezelőtt jelentek meg. A legrégebbi háziméhhez köthető lelet egy borostyánkő, amiben az ősméh hossza mindössze 2,95 milliméter. Sok növényfaj megporzásában vesz részt, így kulcsszerepe van az ökoszisztémában. Európában már évezredek óta használják a méhek által termelt mézet. 

A méh államalkotó rovar, több tízezer egyede él együtt egy családban. A méhcsaládot eltérő morfológiájú és eltérő funkciót betöltő egyedek, kasztok alkotják. A méhanya 22 milliméter, a here 20 milliméter, a dolgozó pedig mintegy 16 milliméter hosszú. A méhanya teste hosszúkás; a here fullánktalan és potroha lekerekített. A méhek színe fajtától függően az aranysárgától a sötétbarnáig (feketéig) változik, gyakran a potroh csíkozott. A csíkozást a potrohgyűrűk alapjánál világos, egyébként sötétebb színe adja. Szőrének színezete sárgásbarna; a szőrzet az idősebb egyedeken elkopik, és előbukkan a csillogó kitinpáncél. Szívó-nyaló szájszerve van. Nagy, összetett szemeik vannak, ezek nem látják a piros színt, viszont érzékelik az ibolyántúli sugárzást. A herék összetett szeme nagyobb, mint a nőnemű egyedeké. A méhek három kisebb pontszemükkel csak közelre látnak.

Nyár közepén egy egészséges család 40 000-80 000 egyedből áll. Egy egészséges családon belül csak a méhanya rakja a petéket. A megtermékenyített petékből nőstények kelnek ki. Ezek lehetnek nemileg aktív utódok, tehát újabb méhanyák. Túlnyomó többségük azonban nemileg nem aktív nőstény, ők a dolgozók. A dolgozók is raknak néha petéket (álanya), ha nincs a családban méhanya, de az álanya által rakott peték nincsenek megtermékenyítve, így ezekből a petékből csak "herék" , azaz hímnemű méhek lesznek. Herék csak az év egy szakaszában vannak; ennek ideje az éghajlattól függ. Magyarországon többnyire valamikor augusztusban van a hereűzés, amikor a dolgozók kiéheztetik a heréket, és nem is engedik vissza őket a kaptárba, ha kirepültek. Ezután csak anyátlan vagy álanyás családban lehet heréket találni egészen a következő év tavaszáig. 

Ha a család nagysága elér egy bizonyos méretet, akkor megrajozhat. A rajzási hajlamot növeli a zsúfoltság, és az, hogy a sejtek is teli vannak. Az anya nem tud dolgozni, mert alig van üres sejt. Az építők nem tudnak dolgozni, mert már minden ki van építve. A dajkák nem tudnak dolgozni, mivel kicsi a fiasítás. Végül a család a rajzás mellett dönt. Az anya bepetézi az anyabölcső-kezdeményeket, amelyeket a dolgozók hamarosan kiépítenek. Az anya beszünteti a petézést, lefogy. Mielőtt kikelnének a fiatal anyák, elindul a rajzás. A rajzás előtti nap már senki sem dolgozik. A rajzás előtt azok, akik elmennek, még megtöltik gyomrukat mézzel. Rajzásra Magyarországon többnyire májusban vagy júniusban kerül sor. A raj aznap ritkán megy 20 méternél messzebb a kaptártól, és másnap megy tovább. A rajban a méhek szelídek, nem szoktak szúrni. 

Forrás