FÜLEMÜLE
(Luscinia megarhynchos)
A fülemüle népi elnevezése alapján az egyik legismertebb énekesmadárfaj Magyarországon. A versekben, népdalokban csalogányként említik, mely változatos és sokszínű énekére utal.
Európa északi részeinek kivételével az egész kontinensen, valamint Észak-Afrikában fészkel. A Kárpát-medencébe áprilisban jön, és szeptember közepéig marad, a telet Afrikában tölti. Kedveli az ártereket, bokros sűrűségeket, de parkokban, temetőkben és kertekben is megtelepszik. Budapesten terjedőben van, egyre több helyen lehet hallani tavaszi énekét a városban.
A földön vagy bokrok tövén található rovarokkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik, így a kert- és termőföld-tulajdonosok segítője. Fogságban elpusztul.
Testhossza 16 centiméter, a szárnyfesztávolsága 23-26 centiméter, testtömege 17-24 gramm. Hasa, háta szürke, farka vörösesbarna. Torka világosszürke. Költési időszakban szinte egész éjjel hallhatjuk az éneklő hímek messzehangzó dalolását.
Évente egyszer költ, esetenként pótköltése megfigyelhető. A hímek pár nappal a tojókat megelőzve érkeznek a költőhelyre, ahol azonnal revírt foglalnak és folyamatos énekléssel őrzik azt. Bokrok mélyén, illetve alacsonyabb fák ágain énekelnek és próbálják odacsalogatni a tojókat, illetve távol tartani a többi hímet. A fészket a tojó építi, a hím énekelve kíséri eközben. A száraz levelekből álló fészek rendszerint bokrok alatt, borostyán között, vagy egyéb sűrű növényzet takarásába épül, ritkábban a talajra rakja fészkét. Legtöbbször azonban a talajfelszín fölött, de mindig alacsonyan fészkel. Rendszerint 4-6 tojást rak, amelyen a tojó egyedül kotlik. A fiókák 13-14 nap alatt kelnek ki, és további két hét alatt repülnek ki. Ebben az időszakban még csak gyengén tudnak repülni, a közelben bujkálnak, ahol a szülők tovább etetik őket. Négyhetes korukban válnak önállóvá.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25.000,- forint.
