FOLYAMI RÁK

A folyami rák a tízlábú rákok rendjének legnagyobb közép-európai, édesvízben élő képviselője. Tiszta folyóvizek és tavak lakója, ahol a parti üregekben és kövek alatt él.  A hím 18, esetleg 25 centiméter hosszú, a nőstény 15 centiméternél rövidebb. A fejtort egységes hátpajzs borítja. Két összetett szeme mozgatható, henger alakú nyélen helyezkedik el. Az elülső csáppár csaknem olyan hosszú, mint az állat teste. 5 pár járólába van, közülük az első pár - főleg a hímnél - igen erőteljes ollókban végződik. A második és harmadik pár járólábon is kis ollók vannak.  Az állat vörösbarna, szürke vagy sárgás, az ollók alsó oldala vörös. 

A hím váladékával összetapasztott hímivarsejt adagot, a cső alakú párzószervé módosult 1. és 2. potrohlábával tapasztja a nőstény ivarnyílásának közelébe. A nőstény petevezető váladékával feloldja a spermatophorát, és megkezdi a peték lerakását, melyek a kiszabadult spermiumokkal találkozva megtermékenyülnek. 200-300 petét rak le a nőstény, melyeket a peterakással egyidejűleg elválasztott, először ragadós, majd vízben megszilárduló fonalak kötnek egymáshoz és a potrohlábakhoz. Az anyaállat tavaszig a potrohlábain hordozza a a megtermékenyített petéket. A lábak mozgatása biztosítja a peteburkon belül fejlődő embriók megfelelő oxigénellátását, de így is csak 20 kisrák kel ki. A frissen kikelt rákok szelvényszáma teljes, minden testrészük kialakult, külalakjuk csaknem azonos a felnőtt állatokéval. Nincs lárvalak, epimorfózissal (kifejlés) fejlődnek. Később elhagyják anyjuk potrohát és önálló életet kezdenek. Növekedési és vedlési periódusok váltják egymást. A 4. évre válnak ivaréretté, innentől kezdve a nőstények évente kétszer, a hímek egyszer vedlenek.

Forrás

Fotók: 1. kép: H. Zell, CC BY-SA 3.0, 2. kép: Galia ^, CC BY-SA 3.0, 3 .kép: Dragon187, CC BY-SA 3.0,