ERDEI PINTY

Európában, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában él. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Erdőkben, ligetekben és gyümölcsösökben található. Fellelhető mindenütt, ahol legalább néhány fa koronája védelmet nyújthat számára. Magokkal, gyümölcsökkel, hernyókkal, rovarokkal és pókokkal táplálkozik. Fiókái számára leginkább a földön gyűjt rovarokat, a magvakra főleg télen fanyalodik. Rövidtávú vonuló, néha áttelel. Ha nem, márciusban érkezik hazánkba.

Veréb nagyságú, de karcsúbb alkatú és hosszabb farkú. A nemek színezete különböző, közösek csupán a fehér szélső faroktollak, a zöld szegélyű evezők és a sárgászöld farcsík. Az öreg hímek fejteteje, tarkója és vállfedői fényes kékesszürkék, a hát vöröses sötétbarna, a szárnyak feketék számos fehér csíkkal, a has halvány vörösbarna. Télen tollazatuk fakóbb. Az öreg tojók és a fiatalok feje és háta szürkésbarna, az alsótest halvány krémszínű, akárcsak a nagy szárnycsík. Territoriális madár, tavasszal és nyár elején a hím gyakran hallatja rendkívül erőteljes énekét, jókedvében pink-pink-nek hangzó hangokat, röptében pjü-pjü kiáltásokat hallat. A hím revirt jelző, ún. esőhívó hangja egyénileg nagyon eltérő. Változatos futamokból áll, amelyekben a szakemberek szigorú szabályokat mutattak ki. A 19-20. század fordulóján komoly hagyományai voltak a pintyek énekversenyeinek. A jó verésű hímeket felhasználták a - szomszédos kalitkában nevelt - fiatalok tanítására, és nagy értékként becsülték meg őket. Manapság ezzel a módszerrel próbálnak elterjeszteni néhány, háttérbe szorult dallamot (amit már csak nagyon kevés hím énekel), és próbálkoznak egyes, kihalt dallamok újratanításával is - az erdei pinty öröklött hangutánzó képessége ugyanis jelentős, de csak a sajátos faji énekéhez illeszkedő dallamokat.

Minden hím felkeresi a régi otthont és ott várja be párját. Mihelyt az megérkezett, rögtön hozzálátnak a fészekrakáshoz. A fészket a tojó vízszintes ágakra, elágazásokra, mohából, zuzmóból építi és szőrrel, pihével béleli. 4-6 barnásvörös rajzolatú kékesszürke tojást rak, melyeken csak a tojó  kotlik 12-13 napig, a hím a táplálékot hordja, valamint énekével a revírt őrzi. Fiókáit hernyókkal, bogarakkal, kétszárnyúakkal és pókokkal eteti. Évente kétszer költ. Az első fészekalj áprilisban, az utolsó június végén röpül ki.

Magyarországon védett; eszmei értéke 25 000 forint. 

Forrás, Forrás, Forrás

Fotók: 1. kép: Francesco Veronesi CC BY-SA 2.0, 2. kép: Zeynel Cebeci, CC BY-SA 4.0, 3. kép: Karduelis, Public Domain, 4. kép: Oringus, CC BY-SA 3.0,