DARÁZSÖLYV

Eurázsia mérsékelt övi részén költ. Nálunk nagy kiterjedésű erdőkben fészkel, főleg hegy- és dombvidéken. Speciális tápláléka miatt kedveli a meleg, déli kitettségű tölgyeseket, főleg, ha tisztásokkal tarkított a terület. Fészkét könnyen fel lehet ismerni, mert lombos ágakkal béleli, amit más madarak ritkán tesznek meg.  A darázsölyv, mint neve is mutatja elsősorban vadméhek és darazsak lárváival és bábjaival táplálkozik, de megeszi a kifejlett egyedeket is. A lépeket egy magaslatról figyeli ki, majd a föld alatt lévő fészkeket lábaival kikaparja. (VIDEO) A darazsak csípésétől a fején lévő szarupikkelyek, lábait vastag tollréteg védi meg. Szükség esetén más rovarokat, pl. sáskákat, sőt gyíkokat is elfog. 

Könnyen összetéveszthető az egerészölyvvel, hiszen távolról a színek és rajzolatok kis különbségei elmosódnak. A pontos meghatározást az is nehezíti, hogy mindkét faj színezete rendkívül változatos. A szárnya és farka keskenyebb és hosszabbat mutat, nyaka nyújtott, feje kisebb és hegyes. Forduláskor jól látszanak farka tövén és végén a sötét szalagok. Egyébként felülről sötétbarna, fejteteje szürkés, hasa világos alapon csíkozott, de a hátszín utánzata is lehet. A szeme ezüstfehér vagy aranysárga, a csőre fekete, a lába citromsárga. Május végi nászrepülése közben a legkönnyebb felismerni. Ilyenkor "tapsol" mint egyes galambfajták, vagyis felül összecsapja szárnyait, s ez jól látható, néha hallható is.

A fiatalok harmadik évükben válnak ivaréretté, és csak akkor térnek vissza hazájukba. Addig szüleik telelőhelyén, Afrikában, a Szaharától délre eső területeken tartózkodnak. Május végi nászrepülése közben gyakran "tapsol" mint egyes galambfajták, vagyis felül összecsapja szárnyait, s ez jól látható, néha hallható is. Legtöbbször két tojást rak. A fiókák kikelése után főleg a hím gondoskodik a családról, a tojó pedig a fiókákat őrzi. A fiatalok 6 hét után elhagyják a fészket, de szüleik egy ideig még etetik őket. 

Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 100 000 forint. 

Forrás, Forrás

Fotók: Fejlécben: Jan Svetlik 1. kép: Andreas Trepte, CC BY-SA 2.5,                            2. kép: Bodó József, 3. kép: Accipiter (R. Altenkamp), CC BY-SA 3.0,