BILLEGETŐCANKÓ

Általában nagyobb folyóink mentén költ, főleg zátonyokon és szigeteken. Április és május, valamint június és október között nagy számban vonul át hazánkon. Ilyenkor folyópartjainkon kívül halastavakon, patakok és csatornák mentén is meg lehet figyelni kisebb csapatait és magányos példányait. Tápláléka a vízben és a parton lévő rovarokból, apró rákokból, férgekből, csigákból áll.

Nevét arról kapta, hogy testét sűrűn billegeti, erről könnyen felismerhető. A testhossza 19-21 centiméter, szárnyfesztávolsága 38-41 centiméter és testtömege 33-70 gramm. A hím és tojó között megjelenésre nincs különbség. Tollazata a hátán zöldesbarna, nyakán sötétbarna, hasán fehér és lábán szürkészöld. Reptében fehér szárnycsíkok figyelhetők meg. Viselkedése és mozgása jellegzetes: néhány lökésszerű szárnycsapás után alacsonyan repülve mindig siklik egy darabon a víz felett, miközben szárnyait kissé lefelé hajlítva tartja.

A billegetőcankó ivarérettségét egyéves korában éri el. A költési időszak májustól júliusig tart.  A hím rezgő szárnyakkal, cikkcakkban nászrepül, jelképesen talajmélyedéseket alakít ki. Folyópartok közelében, bokrok vagy sűrű növényzet között a tojó egy kibélelt talajmélyedésbe, 3-4 vajszínű, barnán pettyezett tojást tojik. Fészekalja legtöbbször 4 tojásból áll, a kotlási idő 20-21 nap. A fiókák gondozásában mindkét szülő részt vesz. A ragadozók közeledtére az egyik szülő sérültnek tettetve magát megpróbálja annak figyelmét elterelni, míg a másik szülő a fiatalokat biztonságos helyre vezeti. A fiókák kéthetes koruk körül már röpképesek, de a család még hosszú ideig összetart.

Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 forint. 

Forrás, Forrás, Forrás

Fotók: 1. kép: Alun Williams333, CC BY-SA 4.0, 2.kép: Dûrzan Cîrano, CC BY-SA 3.0, 3.kép: Islander, Public Domain,