BARÁTPOSZÁTA

Eurázsiai elterjedésű faj, de kisebb számban Észak-Afrikában is költ. A sűrű aljnövényzetű bokros, fákkal tarkított élőhelyeket kedveli. Parkokban, kertekben, sík- és dombvidéken egyaránt megtalálható. Rövidtávú vonuló, egyes példányai megfelelő táplálék megléte esetén át is telelnek. Vonulásuk érdekessége, hogy "békaugrás"-szerűen vonulnak, vagyis a legészakabbi egyedek telelnek a legdélebbre. Rovarokkal, pókokkal, csigákkal táplálkozik, de a hideg idő beálltával gyümölcsöket, bogyókat fogyaszt. Ősszel leggyakrabban a fekete bodza termését fogyasztja.

Zömök alkatú, aránylag kicsi fejű poszátafaj. Túlnyomórészt szürke színezetű, a hát barnásszürke, sötétebb, mint az alsótest, az öreg hímek fejteteje fekete, míg a fiataloké és öreg tojóké barna. Hossza 13 centiméter, szárnyának fesztávolsága 20-23 centiméter, testtömege 16-25 gramm. Éneke fuvolázó, lágy hangokból áll, mégis erőteljes, hangos, a sűrű lombozatból hallatszik ki. A legszebb hangú énekesmadaraink közé tartozik. 

Évente kétszer költ, május és június között. A hím kezdetben több fészekkezdeményt is épít, melyek közül a tojó választja ki, melyiket fejezzék be közösen. A hím a többi fészekkezdeményt alvó, vagy éneklő fészeknek használja. Fészkét száraz növényi részekből, gyökerekből, szőrszálakból készíti, általában bokrokra. A fészek kialakítása olyan kezdetleges, hogy a költés után magától megsemmisül. A fészek általában 1 méternél alacsonyabban épül. Fészekalja négy-öt tojásból áll, melyen 11-14 napig kotlik, többnyire a tojó. 

Magyarországon védett, eszmei értéke 25 000 Ft.

Forrás, Forrás  

Fotók: 1. kép: Tony Smith, CC BY-SA 2.0, 2. kép: Stefan Berndtsson, CC BY 2.0, 3. kép: WWalas, CC BY-SA 4.0, Video: Decsi Gábor